Bár a 2008-as nagy gazdasági világválságot is az amerikai másodlagos jelzáloghitel-válság vagy a médiában subprime-válságnak nevezett hitelezési konstrukcióra vezethető vissza, Magyarországon leginkább a devizában eladósodott lakosság jelentette a legnagyobb megoldandó feladatot. A rosszul összeállított és elhamarkodottan felvett hitelek jelentős problémákat is okozhatnak. Hazánkban a jogszabályok meghatározzák, hogy milyen keretek között, és azt is, hogy mely pénzintézetek adhatnak hitelt kamatra. A tizenkilencedik században, 1830. január 28-án jelent meg Széchenyi István műve a Hitel, ami a magyar gazdasági szakirodalom első képviselője. A megjelenése óriási vihart kavart, Széchenyit az ösztönözte művének elkészítésére, hogy birtokainak fejlesztésére 10 000 forintot szeretett volna felvenni, azonban kérelmét az osztrák bank fedezet hiányában elutasította.
…pénzbeli összeköttetésink hibás elrendeltetése s az abbúl természetesen következő tökéletes híja minden hitelnek. Ezen hiányt látom minden fizikai természetlenség* okának, mikor p. o. 100 ezer vagy több holdnyi föld birtokosa csak egy forintrúl se tud bizonyos hitelt adni, s pénzben szűkölködik; a tőkepénzes ellenben helyet alig találhat, honnan várhatna bizonyos kamatot vagy idővel tetszése szerint a tőke rendes visszafizetését is. És éppen úgy látom a hitel híját minden erkölcsi romlottság s lelki aljasodás egyik fő okának is. Mert ha valaki pénzét 20-szal, 50-nel, 100-zal 100-túl* vagy még több uzsoráért adja kölcsön, annak bizonyára az ördöggel is van dolga, ki pedig 100-túl 20-nál, 50-nél, 100-nál többet ír alá, azt bona fide sohasem cselekszi, hanem csalni akar. Már ily alkudozók közt, kinek egyike embertársát nyúzza, másika pedig csalja, s hol Mephistopheles játssza a fő személyt, miként nevekedhetik emberség s polgári erény? És ha ezen szép társasági szokás több nemzéseken hat keresztül, s már anyatéjjel szívódik ezen gyönyörű régi elintézés – ugyan kell-e még több egy egész nemzet elrothadására? E dohos penészen épült régi pénzbeli szisztémánk nem hozta-e sok hazafi társunkat adósság dolgában többször immár oly keserves dilemmába, hogy szinte ostoba cselekvő s gazember közt alig lehete harmadik rollát választania? ”
részlet Széchenyi István: Hitel című művéből
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2017-ben az első félévben összesen 263 841 millió forint, a második félévben 340 860 millió forintot folyósítottak lakáscélú hitelek és támogatásokként Magyarországon, ami folyamatosan növekedett 2013-tól kezdve.
Bővült a K&H bank termékpalettája, továbbá a felvehető összegek határa is megemelkedett. Egy kifejezetten gépjármű vásárlásra igényelhető lehetőséget alakítottak ki kifejezetten a kiemelt, magasabb jövedelmű ügyfeleik számára. Korábban 5 millió forint határ, illetve a kiemelt ügyfeleknél 7 millió forintos felső határt, mostantól 10 millió forintra emelték fel abban az esetben, hogy ha nem lakáscélt szeretnének megvalósítani. Magasabb kamatok mellett ezt az alacsonyabb jövedelmű, nem kiemelt ügyfelek is megtehetik.
Az autó vásárlásra kialakított termékük felső határa nyolc millió forint lett, ez is jelentősen magasabb összeg a korábbi plafonnál. Sok bank korábban még 7 millió forintig sem ment el, az elmúlt időben egyre több magyar vett fel hitelt jelentős részüket nagyobb kiadásokra, lakásfelújításra vagy lakásvásárlásra. Nem váltak azonban népszerűvé a szabad felhasználású hitelek.
A K&H Bank lépése tehát egyáltalán nem meglepő, a CIB Banknál és az Erste Banknál is 10 millió forint a személyi hitelek maximálisan igényelhető felső határa. Egy hitel felvétele során, nem a felvehető hitel maximális összege az egyetlen szempont, hanem az egyéb kondíciók is fontosak, például, hogy mekkora összeg lesz a havi törlesztő részlete a hitelnek, illetve a futamidő.
