
Ingvar Kamprad január 27-én halt meg 91 éves korában. Ő volt az Ikea alapítója. Hét évtizeden keresztül dolgozott az üzleten, ami jelentős globális jelenléttel rendelkezik és ami 58,7 milliárd dollár értékű vagyont biztosított alapítójának, ami a Bloomberg számításai szerint arra volt elég, hogy a világ nyolcadik leggazdagabb emberévé emelje. Minden vállalkozó szeretné ellesni azt a sikert, amit Kampard ért el üzletével.
AZ ÜGYFÉL AZ ELSŐ
Kamprad sikerének nagyrészt a jó médiamegjelenéseknek köszönheti, ő maga mégis nagyon ritkán adott interjút. 1976-ban írt egy dokumentumot, ami tartalmazta a cég etikáját, azt, hogy a vállalat döntéseit úgy hozza, hogy mindig figyelembe veszi azokat az embereket akiket szolgálni szeretnének. Sok embernek csak korlátozott pénzügyi forrása van ezért az első szabály, a rendkívül alacsony árszint fenntartása, de ez nem mehet a műszaki minőség csökkenésével.
AZ ERŐFORRÁSOK KIHASZNÁLÁSA
Annyira a megtakarítás híve volt, hogy nagyon sokan Fösvény bácsinak vagy A zsugorinak becézték. Egy Volvo autója volt és amikor a vezetői értekezleteket tartották vagy üzleti útra mentek mindig a legalacsonyabb költségű szállodákban szálltak meg. Ha volt lehetősége arra, hogy újrahasznosítson valamit, megtette. Az éttermekben a megmaradt ételt becsomagoltatta. Annak ellenére, hogy nagy vagyona volt, fennen hirdette, hogy a lehető legtöbbet kell kihozni mindig a rendelkezésünkre álló erőforrásokból. „Az idő legfontosabb erőforrás. Sokat tehetsz 10 perc alatt! Amikor eltelik 10 perc soha nem tudod visszahozni!”
NEM TELEPEDETT RÁ EGYETLEN TERMÉKRE SEM
Vállalata nem csak bútorokat adott el. Kamprad jó példa arra, hogy ahol kezdődik és ahol végződik egy történet az nagyon is különböző lehet. Kezdetben egy tejeskocsiból árult tárgyakat, olyanokat mint nylonok, tollak, pénztárcák. Amikor Kamprad elkezdte az üzletet öt éven keresztül a környéken karácsonyi díszeket, halakat vagy magokat árult.
HITT A MUNKÁBAN
„A munka soha nem lehet csak megélhetés!” – ezt írta Kamprad. Úgy gondolta, hogy ha nem lelkesedünk a munkáért az életünk egyharmada teljesen veszedelmes ránk nézve. Cégét a lelkesedésre építette fel. Úgy gondolta, hogy lehetetlen nagy dolgokat véghezvinni, vezetni vagy motiválni a kollégákat lelkesedés nélkül.
NEM FÉLT A HIBÁKTÓL
Úgy gondolta, hogy a nem követsz el hibákat, akkor nem próbálkozol elég keményen. Szerinte csak az alvó ember nem követ el hibákat. A hibák Kamprad szerint az aktív emberek kiváltsága, akik a hibákat kijavíthatják. „Célkitűzéseinket, döntéseinket és felelősségvállalásainkat fel kell szabadítani a hibáktól való félelmeinktől. A hibák elkövetésétől való félelem a fejlődés ellensége.”