Serge Dassault a repülőgépgyártás koronázatlan királya, a 28. helyen állt a Bloomberg dollármilliárdos listáján. 27 milliárd dollár szerepelt a neve mellett, amit a hadiparban harci repülőgépek és rakéták kereskedelmével szerzett, de az elmúlt öt évben már nem a fegyverek, hanem szoftvercége hozta a profitot.

A Dassault Systems részvényeinek árfolyama megkétszereződött az elmúlt öt év során, az amerikai Boeing cég 1 milliárd dollárt fizetett azért a szoftverért, ami lehetővé tette a repülőgépgyártás átszervezését.

Az amerikai és az európai repülőgépgyártók nagyon nagy versenyben állnak egymással, a globális piac meghódításáért. Vannak sokan akik a Boeing által fizetett 1 milliárd dollárt, amit egy európai szoftverért adtak annak beismerése, hogy van olyan, amiben Európa jobb.

Ez annál is érdekesebb, mert a közfelfogás szerint az informatika területén a Szilícium-völgy és a kínaiak mondják meg merre van előre és merre van hátra.

Macron elnök szívügyének tekinti az informatika rohamléptékű fejlődésében történő Francia helytállást, mindez nagy mértékben növelheti tovább elnöki önbizalmát. Abban az időben, amikor még miniszter volt, az informatika az ő asztalára tartozott, miután elnök lett, 1 milliárd eurós állami alapot hozott létre, amelyekből az ágazat startupjait támogatják.

Az Egyesült Államok gyakran bírálta a francia állam és Dassault együttműködését, amit azzal próbáltak Párizsban elhessegetni, hogy az amerikai repülőgépgyártókat ugyanúgy támogatja a Pentagon által leadott megrendelések hatalmas mennyisége.

Dassault 93 évesen elhunyt, cégbirodalmában pedig egyre inkább az a felismerés született meg, hogy ha már az amerikai konkurensek is tőlünk vásárolnak, akkor lehet, hogy a jövőben az informatika lesz az, ami régen a repülőgépgyártás volt.